Ugrás a tartalomra
Címlap
Magyar Csúzli Sportegyesület

Fő navigáció

  • Címlap
  • Egyesület
    • Alapszabályzat
    • Nemzetközi kapcsolataink
    • Támogatások
    • Rólunk
    • Tisztségviselőink
    • Belső Működési Szabályzat
  • Események
  • Tagság
    • Akikre büszkék vagyunk
    • Csatlakozz a Magyar Csúzlisport Egyesülethez!
    • Támogatás tagoknak
Felhasználói fiók menüje
  • Bejelentkezés

Morzsa

  1. Címlap

A Magyar Csúzli Sportegyesület működési alapszabályzata

A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.), az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (Ectv.) és a sportról szóló 2004. évi I. törvény (Stv.) rendelkezéseinek megfelelve a tagok az alábbi tartalommal fogadják el a sportegyesület (a továbbiakban: egyesület) alapszabályát:

 

I.

Az egyesület adatai

 

  1. Az egyesület neve: Magyar Csúzli Sportegyesület
  2. Az egyesület idegen nyelvű elnevezése: Hungarian Slingshot Association

3. Az egyesület székhelye: 3353 Aldebrő Vörösmarty út 21.

4 Az egyesület posta címe: 3353 Aldebrő Vörösmarty út 21.

5.       Az egyesület formája: sportegyesület

Az egyesületekről vezetett bírósági nyilvántartásban a sportegyesület sportegyesületi jellegét  kifejezetten fel kell tüntetni.

6. Az egyesületet alapító tagjainak nevét és lakóhelyét tartalmazó tagnévsor az alapszabály 1. számú mellékletét képezi.

7.    Az egyesület e-mail címe: ****@csuzlisport.hu

8.    Az egyesület honlapjának címe: www.csuzlisport.hu

 

II.

Az egyesület célja, tevékenysége

 

  1. Az egyesület célja: 

Összefogja a magyarul beszélő, csúzlizás iránt érdeklődő személyeket, a csúzlizás, mint sportág elfogadásának előmozdítása érdekében, különös tekintettel a helyi klubok megalakulásának elősegítésére és működtetésének támogatására. Versenykultúra megteremtése a nemzetközi standardokhoz igazítva.

  1. Az egyesület tevékenysége: 

Az Egyesület a tevékenységét az 1. pontban meghatározott célok elérése érdekében nyitottan végzi. Ennek megfelelően a tevékenységi köre kiterjed a következőre: 

 

  1. Sportrendezvények, versenyek, online versenyek szervezése és támogatása.
  2. Versenyzők támogatása
  3. Közösségi találkozók szervezése, illetve tartása azok számára, akik a csúzli, mint sporttevékenységben foglalt ismeretek átadását közösségi formában igénylik.
  4. Családi programok szervezése, az eszközök kipróbálása, tapasztalatok szerzése és cseréje.
  5. A csúzli, mint lövészsport népszerűsítése.
  6. Kiadványok, fénykép- és hangfelvételek, magyar nyelvű audiovizuális művek készítése és terjesztése az Egyesület célját szolgáló projektek keretében.
  7. Online tartalmak kidolgozása és közzététele rendszeres vagy eseti jelleggel a csúzlizásból származó, illetve azzal összhangban lévő ismeretek magyarázata, gyakorlati jellegű bemutatása, az érdeklődők különböző tudásszintjéhez igazodó módon történő feldolgozása érdekében.
  8. A lövészet biztonsági feltételeinek játékos oktatása a 6-14 éves korosztály számára. 

 

3.    A sportegyesület sporttal össze nem függő tevékenységet, valamint sporttevékenységével összefüggő kereskedelmi tevékenységet – ideértve a sportegyesület vagyoni értékű jogainak hasznosítását is – csak kiegészítő tevékenységként folytathat. A sportlétesítmények használata, illetve működtetése, valamint a vele igazolt sportolói jogviszonyban álló sportoló részére a sporttevékenység szervezése és a sporttevékenység feltételeinek megteremtése – e rendelkezés alkalmazásában – a sportegyesület alaptevékenységének minősül. [Stv. 17.§ (1) bek. b) pont]

 

III.

Az egyesület működésére vonatkozó általános szabályok

 

Sportegyesület – az e törvényben megállapított eltérésekkel – az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló törvény (Ectv.) és a Polgári Törvénykönyv szabályai szerint működő olyan egyesület, amelynek alaptevékenysége a sporttevékenység szervezése, valamint a sporttevékenység feltételeinek megteremtése.[Stv. 16.§ (1)bek.]

 

2.      Az egyesület közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt.

 

3.     Az igazolt sportoló számára a sportszervezet köteles biztosítani a sportág jellege szerinti biztonságos sporttevékenység folytatásához szükséges feltételeket.   [Stv. 2.§(1)bek.]

 

IV.

Tagdíj

 

1. Az egyesület tagjai vagyoni hozzájárulásként tagdíjat fizetnek. A tagdíj összege 12.000.-Ft/év, amelyet a megalakuláskor a nyilvántartásba vételt elrendelő végzés jogerőre emelkedésétől számított 8 napon belül, ezt követően legkésőbb minden év  január 31. napjáig kell egy összegben, az egyesület házipénztárába vagy az egyesület bankszámlájára történő átutalás útján  megfizetni.

 

2. Az egyesület megalakulását követően újonnan belépő tag a tagsági jogviszonya keletkezésének évében a tagdíj időarányosan számított összegét a tagsági jogviszony létesítésétől számított 8 napon belül, ezt követően legkésőbb minden év január 31. napjáig köteles az egyesület házipénztárába vagy az egyesület bankszámlájára történő átutalás útján teljesíteni.

 

V.

A tagság

 

  1. Az egyesület tagja lehet állampolgárságra tekintet nélkül az a természetes személy, jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki az egyesület célkitűzésével egyetért és a célok megvalósítása érdekében tevékenyen részt kíván venni, valamint az Egyesület alapszabályában foglalt rendelkezéseket elfogadja.

 

  1. Tiszteletbeli tagok: Tiszteletbeli tag lehet állampolgárságra tekintet nélkül az a természetes személy, aki az egyesület érdekében végzett kimagasló tevékenységével az Egyesület célkitűzéseit elsősorban támogatja. 

 

A tiszteletbeli tagot az egyesület rendes tagjai választják. A tiszteletbeli tagok az Egyesület rendezvényeire meghívhatók. A tiszteletbeli tag tisztségre nem választható, tagdíjfizetési kötelezettsége nincs. A tiszteletbeli tagtanácskozási joggal részt vehet a közgyűlésen, szavazati jog azonban nem illeti meg.

 

A tiszteletbeli tag jogai: 

  1. javaslatokat tehet, véleményt nyilváníthat az Egyesület működésével kapcsolatban
  2. javaslatokat tehet az Egyesületet érintő kérdések megtárgyalására

 

A tiszteletbeli tagok kötelezettségei: 

  1. az Egyesület alapszabályzatának, egyéb szabályzatának, valamint közgyűlés határozatainak betartása. 

 

  1. Pártoló tagok: pártoló tag lehet állampolgárságra tekintet nélkül az a természetes személy, vagy jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, akit az Egyesület tevékenységéhez szükséges önkéntesen vállalt munka, illetve vagyoni hozzájárulás alapján írásban előterjesztett kérésére a közgyűlés az elnökség javaslatára pártoló tagként felvesz. 

 

A pártoló tag önként vállalt munkával vagy vállalt vagyoni hozzájárulással vesz részt az Egyesület működésében. A pártoló tag a közgyűlés tevékenységében tanácskozási joggal vehet részt, szavazati joga nincs és tisztségre sem választható.  A pártoló tag tagdíjat nem fizet, kötelezettsége a vállalt vagyoni hozzájárulás teljesítése. 

 

 

 

VI.

A tagsági jogviszony keletkezése

 

  1. Az egyesületi tagság az alapításkor az egyesület nyilvántartásba vételével keletkezik. Az egyesület megalakulását követően a tagság a belépési nyilatkozat elfogadásával keletkezik. A belépési nyilatkozatot az elnökséghez kell benyújtani, amely szerv a kérelem beérkezésétől számított 30 napon belül, egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással határoz a tagfelvételről. Határozatát annak meghozatalát követő 8 napon belül írásba foglaltan, igazolt módon kell megküldeni a tagfelvételt kérelmező számára. A tagfelvételi kérelem elutasítása esetén jogorvoslatnak helye nincs.

 

  1. 18 év alatti személy csak és kizárólag legalább szülői/gondviselői engedélyével csatlakozhat az egyesülethez, mely nyilatkozatot az alapító tagok felé kell benyújtani.

 

VII.

               A tagsági viszony megszűnése

 

1.     A tagsági jogviszony megszűnik:

a./ A tag kilépésével.

b./ A tag halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével.

c./ A tag kizárásával.

 

2. A tagsági jogviszonyát a tag az egyesület elnökségéhez címzett írásbeli nyilatkozatával bármikor, indokolás nélkül megszüntetheti. A tagsági jogviszony a nyilatkozatának az elnökséghez történő megérkezése napján szűnik meg.

 

3. Az elnökség nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel kizárhatja az egyesület tagjai közül azt a tagot, aki jelen alapszabály rendelkezéseit vagy a közgyűlés határozatát súlyosan vagy ismételten sértő magatartást tanúsít.

Kizárható a tag akkor is, ha hat hónapon keresztül elmaradt a tagdíj megfizetésével. A tagdíj megfizetésének elmulasztása miatt a tag csak akkor zárható ki, ha a legalább hat hónapos mulasztás elteltét követően az elnökség írásban – igazolható módon, póthatáridő tűzésével és a jogkövetkezményekre, azaz a kizárásra történő figyelmeztetéssel – felszólította a tagdíjhátralék teljesítésére, mely felszólítás a póthatáridőn belül is eredménytelen maradt.

 

4.      A kizárási eljárást bármely tag vagy egyesületi szerv kezdeményezésére az elnökség folytatja le. A kizárási eljárásban a tagot az elnökség ülésére igazolható módon meg kell hívni, azzal a figyelmeztetéssel, hogy a szabályszerű meghívása ellenére történő távolmaradása az ülés megtartását és a határozathozatalt nem akadályozza. Az ülésen biztosítani kell számára a védekezési lehetőséget. Az ülésen a tag képviselővel is képviseltetheti magát. A tag kizárását kimondó határozatot írásba kell foglalni és indokolással kell ellátni; az indokolásnak tartalmaznia kell a kizárás alapjául szolgáló tényeket és bizonyítékokat, továbbá a jogorvoslati lehetőségről való tájékoztatást. Az elnökség a kizárásról szóló határozatot a tagkizárási eljárás megindulásától számított 30 napon belül meghozza és 8 napon belül igazolható módon közli az  érintett taggal.

A kizárt tag a kizárást kimondó elsőfokú elnökségi határozat ellen, a kézbesítéstől számított 15 napon belül az egyesület közgyűléséhez fellebbezéssel élhet. A fellebbezés beérkezését követően az elnökségnek haladéktalanul, de legkésőbb 30 napon belüli időpontra össze kell hívnia a rendkívüli közgyűlést. A közgyűlés nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel dönt. A közgyűlés határozatát annak meghozatalakor szóban kihirdeti és 8 napon belül írásban, igazolható módon is közli az érintett taggal.

 

VIII.

A tagok jogai

 

1.     Az Egyesület tagja jogosult:

a./ az egyesület tevékenységében részt venni

b./ az egyesület szolgáltatásait igénybe venni

c./ a közgyűlésen részt venni, szavazati jogát gyakorolni, a közgyűlés rendjének megfelelően felszólalni, kérdéseket feltenni, javaslatokat és észrevételeket tenni

d./ az egyesület irataiba betekinteni

e./ arra, hogy az egyesület tisztségviselőjévé válasszák, amennyiben vele szemben jogszabályban meghatározott kizáró ok nem áll fenn.

   f/      arra, hogy az egyesület tisztségviselőjévé válasszák, amennyiben vele szemben a jogszabályban meghatározott kizáró ok nem áll fenn. 

g/ médiatartalmakat szerkeszteni, valamint azok szerkesztésére javaslatot tenni. 

 

2. A tag a közgyűlésen a szavazati jogát meghatalmazott képviselője útján is gyakorolhatja. A képviselő részére adott meghatalmazást teljes bizonyító erejű magánokirati formában írásba kell foglalni és azt a közgyűlés levezető elnökének a közgyűlés kezdetén átadni.

        

3.        A közgyűlésen valamennyi szavazásra jogosult tag egyenlő szavazattal rendelkezik.

 

  1. Minden tag jogosult az Egyesület erkölcsi erejével a nyilvánosság előtt is élni. A saját névhasználata során feltüntetheti  „A Magyar Csúzli Sportegyesület tagja”, „ A Magyar Csúzli Sportegyesület tiszteletbeli tagja”, „ A Magyar Csúzli Sportegyesület pártoló tagja”  megjelölést és jogosult az egyesület emblémájának a használatára. 

 

 

IX.

A tagok kötelezettségei

 

  1. Az Egyesület tagja:

a.) Nem veszélyeztetheti az egyesület céljának megvalósítását és az egyesület tevékenységét.

b.)  Köteles az egyesület alapszabályát, a döntéshozó szervek határozatainak rá vonatkozó előírásait, rendelkezéseit maradéktalanul betartani.

c.) Köteles megfizetni az éves tagsági díjat, melyet a közgyűlés határoz meg. Megfizetésének módja: az egyesület házipénztárába, vagy az egyesület bankszámlájára történő átutalás útján kell megfizetni, határideje: az adott tárgyév január 31-ig egy összegben.  

 

Az egyesület megalakulását követően újonnan belépő tag a tagsági jogviszonya keletkezésének évében a tagdíj időarányosan számított összegét a tagsági jogviszony létesítésétől számított 8 napon belül, ezt követően legkésőbb minden év január 31. napjáig köteles az egyesület házipénztárába vagy az egyesület bankszámlájára történő átutalás útján teljesíteni.

 

d.)  Kötelesek a lakcímét annak megváltozását követő 8 napon belül az elnökséghez bejelenteni.

 

          e.)   Azon tagok, akik szerepet vállalnak a csúzli, mint használati tárgy készítésében, a szerzői jog  által védett csúzlit kereskedelmi célból nem készíthetnek. 

 

f.) az egyesület rendeltetési célját szem előtt tartani, a szerint eljárni, az önként vállalt feladatokat teljesíteni, az egyesület célkitűzéseit megvalósítását a tőle elvárható módon elősegíteni, a közgyűlés által elfogadott irányelveket megtartani. 

 

 

X. fejezet

AZ EGYESÜLET SZERVEI

 

    Az Egyesület szervei:

a./ Közgyűlés

b./ Elnökség

A Közgyűlés

 

A közgyűlés az egyesület döntéshozó szerve, amelyet a tagok összessége alkot, és amely az Egyesületet érintő minden kérdésben dönt.

     

   A közgyűlés ülései nyilvánosak, a nyilvánosság jogszabályban meghatározott esetekben korlátozható.

 

 

  1. A Közgyűlés hatáskörébe tartozik:

 

   a) az alapszabály jóváhagyása és  módosítása;

b) az egyesület megszűnésének, egyesülésének és szétválásának elhatározása;

c.) az Elnökség ajánlása alapján döntéshozatal más szervezetekbe való belépésről  

d) elnök és más vezető tisztségviselők megválasztása, visszahívása;

e) az éves költségvetés elfogadása, a tagdíj megállapítása;

é )az egyesületi tag kizárása ellen benyújtott fellebbezésének elbírálása 

f ) az éves beszámoló - ezen belül az ügyvezető szervnek az egyesület vagyoni helyzetéről szóló jelentésének - elfogadása;

g ) a vezető tisztségviselő feletti munkáltatói jogok gyakorlása, ha a vezető tisztségviselő az egyesülettel munkaviszonyban áll;

h) az olyan szerződés megkötésének jóváhagyása, amelyet az egyesület saját tagjával, vezető tisztségviselőjével vagy ezek hozzátartozójával köt;

i) a jelenlegi és korábbi egyesületi tagok és a vezető tisztségviselők elleni kártérítési igények érvényesítéséről való döntés;

 j )  vezető tisztségviselők költségtérítésének megállapítása

k)  döntés mindazon kérdésben, amelyet jogszabály vagy alapszabály a hatáskörébe utal.

 

  1. A közgyűlést szükség szerint, de évente legalább egy alkalommal kell összehívni a 3353   Aldebrő  Vörösmarty út 21. szám alatti székhelyen, amelyen meg kell tárgyalnia éves pénzügyi tervét, illetve az előző éves pénzügyi terv teljesítéséről szóló, a számvitelről szóló törvény rendelkezései szerint készített beszámolót.  [Stv. 17.§ (1) bek. a) pont]

 

Rendkívüli közgyűlést kell tartani, ha a tagok egyharmada azt - az ok és a cél megjelölésével –   igényli, vagy ha azt a vezetőség szükségesnek látja. 

 

 A közgyűlés ülései nem nyilvánosak.

 

  1. A közgyűlést az elnökség legalább 15 nappal az ülés időpontja előtt kiküldött meghívóval, elsődlegesen az Egyesület székhelyére hívja össze írásban, igazolható módon. Írásbeli igazolható módon történő kézbesítésnek minősül: pl. ajánlott vagy tértivevényes küldeményként, továbbá a tagnak az elektronikus levelezési címére történő kézbesítés azzal, hogy a kézbesítés visszaigazolásra kerüljön (elektronikus tértivevény).

 

  1. Ha a közgyűlést nem szabályszerűen hívták össze, az ülést akkor lehet megtartani, ha az ülésen a részvételre jogosultak legalább háromnegyede jelen van, és egyhangúlag hozzájárul az ülés megtartásához.

 

  1.  A közgyűlési meghívó tartalmazza az egyesület nevét, székhelyét, a közgyűlés helyét,   idejét és a javasolt napirendi pontokat. A napirendi pontokat a meghívóban legalább olyan részletezettséggel kell rögzíteni, hogy a szavazásra jogosult tagok álláspontjukat kialakíthassák. A meghívónak tartalmaznia kell továbbá a közgyűlés határozatképtelensége esetére a megismételt közgyűlés helyszínét és időpontját, és az arra történő felhívást, hogy a megismételt közgyűlés az eredeti napirendi pontok tekintetében a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes lesz, ha azt az eredeti időpontot legalább három és legfeljebb tizenöt nappal követő időpontra hívják össze.

 

      A közgyűlési meghívót az egyesület székhelyén és honlapján nyilvánosságra kell hozni.

 

      A közgyűlési meghívó kézbesítésétől vagy közzétételétől számított 3 napon belül a tagok és az egyesület szervei az elnökségtől a napirend kiegészítését kérhetik, a kiegészítés indokolásával. A napirend kiegészítésének tárgyában az elnökség 2 napon belül dönt. Az elnökség a napirend kiegészítését elutasíthatja vagy a kérelemnek helyt adhat. Döntését, továbbá elfogadás esetén a kiegészített napirendi pontokat minden esetben annak meghozatalától számított legkésőbb 2 napon belül igazolható módon közli a tagokkal.

Ha az elnökség a napirend kiegészítése iránti kérelemről nem dönt, vagy a kérelmet elutasítja, úgy a közgyűlés a napirend elfogadásáról szóló határozat meghozatalát megelőzően külön dönt a napirend kiegészítésének tárgyában, azzal, hogy a szabályszerűen nem közölt napirenden szereplő kérdésben csak akkor hozható határozat, ha a részvételre jogosultak legalább háromnegyede jelen van és a napirenden nem szereplő kérdés megtárgyalásához egyhangúlag hozzájárul.

 

6. Az elnökség köteles a közgyűlést haladéktalanul összehívni a szükséges intézkedések megtétele céljából, ha

a./ az egyesület vagyona az esedékes tartozásokat nem fedezi;

b./ az egyesület előreláthatólag nem lesz képes a tartozásokat esedékességkor teljesíteni; vagy

c./ az egyesület céljainak elérése veszélybe került.

 

Ezekben az esetekben az összehívott közgyűlésen a tagok kötelesek az összehívásra okot adó körülmény megszüntetése érdekében intézkedést tenni vagy az egyesület megszüntetéséről dönteni.

 

    7. A közgyűlés határozatképes, ha azon a leadható szavazatok több mint felét képviselő szavazásra jogosult részt vesz. A határozatképességet minden határozathozatalnál vizsgálni kell.

 

     8. A közgyűlés megnyitását követően elsődlegesen meg kell állapítani a határozatképességet, vagyis az aktuális taglétszámhoz képest a megjelent és szavazásra jogosult tagok számát. A közgyűlés a napirendi pontok tárgyalását megelőzően egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással megválasztja a levezető elnök személyét, továbbá a jegyzőkönyvvezető és két jegyzőkönyv hitelesítő személyét, valamint szükség esetén a két fős szavazatszámláló bizottságot.

 

    9. A közgyűlésen megjelent tagokról jelenléti ívet kell készíteni, amelyen fel kell tüntetni a tag, valamint – ha az alapszabály a képviselő útján történő részvételt lehetővé teszi – képviselője nevét és lakóhelyét vagy székhelyét, és – ha a tagokat nem azonos számú szavazat illeti meg – a tagot megillető szavazatok számát. A jelenléti ívet a közgyűlés levezető elnöke és a jegyzőkönyvvezető aláírásával hitelesíti.

 

10.    A közgyűlésről jegyzőkönyvet kell készíteni, amely tartalmazza

a)  az egyesület nevét és székhelyét;

b)  a közgyűlés helyét és idejét;

c)  a közgyűlés levezető elnökének, a jegyzőkönyvvezetőnek, a jegyzőkönyv hitelesítőjének a nevét;

d)  a közgyűlésen lezajlott fontosabb eseményeket, az elhangzott indítványokat;

e)  a határozati javaslatokat, a leadott szavazatok és ellenszavazatok, valamint a szavazástól tartózkodók számát.

 

A jegyzőkönyvet a jegyzőkönyvvezető és a közgyűlés levezető elnöke írja alá, és két erre megválasztott, jelen lévő tag hitelesíti.

 

11. A tagok határozatukat a határozatképesség megállapításánál figyelembe vett szavazatok többségével hozzák meg. A határozat meghozatalakor nem szavazhat az,

a)  akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy a jogi személy terhére másfajta előnyben részesít;

b)  akivel a határozat szerint szerződést kell kötni;

c)   aki ellen a határozat alapján pert kell indítani;

d) akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki az egyesületnek nem tagja;

e) aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll; vagy

f) aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.

 

12.    A közgyűlés határozatait általában nyílt szavazással, kézfeltartás útján hozza, de a vezető tisztségviselők választása titkos szavazással, szavazólapon történik. Titkos szavazást rendelhet el a közgyűlés a levezető elnök vagy a részt vevő tagok egyharmadának kezdeményezésére. Szavazategyenlőség esetén a javaslatot elvetettnek kell tekinteni. Titkos szavazáskor a közgyűlés határozata alapján a szavazás egy alkalommal megismételhető, ismételt szavazategyenlőség esetén a határozati javaslatot elvetettnek kell tekinteni.

13.       A közgyűlés határozatát az egyesület alapszabálya vagy törvény eltérő rendelkezése hiányában a részt vevő tagok egyszerű szótöbbségével hozza, kivéve a X. fejezet 3. pont a; b; c; d; és g; alpontjában felsorolt esetköröket. Az egyesület alapszabályának módosításához és az egyesület megszüntetéséről szóló közgyűlési döntéshez a szavazati joggal rendelkező tagok háromnegyedes szótöbbséggel, más szervezetekbe való belépéshez a részt vevő tagok háromnegyedes szótöbbséggel, az elnök és más vezető tisztségviselők visszahívásához, az éves beszámoló elfogadásához a résztvevő tagok kétharmados szótöbbséggel hozott határozata szükséges. Tagkizárásra vonatkozó döntéskor a kizárni szándékozott tag szavazati jogát nem gyakorolhatja.

14.      Az elnök és más vezető tisztségviselők megválasztásához a részt  vevő tagok több mint felének támogató szavazata szükséges. Amennyiben egyetlen jelölt sem éri el a szükséges szavazatszámot, újabb fordulót kell tartani, melyben csak a két legtöbb szavazatot kapott jelölt vesz részt. Ha a szavazás így is sikertelen lesz, a kérdés eldöntésére 30 napon belüli időpontra új közgyűlést kell összehívni. Tisztségviselők választására és visszahívására vonatkozó döntésnél a választott, illetve visszahívott tag szavazati jogát nem gyakorolhatja.  

 

15. A közgyűlési határozatokat a levezető elnök a közgyűlésen szóban kihirdeti és az érintett tag(okk)al a határozat meghozatalát követő 8 napon belül írásban, igazolható módon is közli a határozatnak az egyesület honlapján történő közzétételével egyidejűleg.

 

Elnökség

 

   1. Az elnökség az egyesület 4 elnökségi tagból (elnök, elnökhelyettes, titkár, gazdasági felelős) álló ügyvezető szerve, amely dönt mindazon kérdésekben, amelyet jogszabály vagy alapszabály nem utal a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe. 

 

  1.    Az elnökség az egyesület ügyrendjét maga határozza meg. 

 

  1. Tagjait a közgyűlés titkos szavazással választja meg. Mind a négy vezetőségi tag (elnök,                elnökhelyettes,  titkár, gazdasági felelős) önállóan jogosult az egyesület képviseletére. 

        A bankszámla felett az elnök és a gazdasági felelős együttesen jogosult eljárni. 

 

  1. Ha a vezetőségi tagság bármely okból megszűnik, annak pótlásáról az elnök javaslata alapján a közgyűlés határoz.

 

      5. Az elnökség tagjait a közgyűlés választja 5 év határozott időtartamra.

 

6.       Megszűnik a vezető tisztségviselői megbízatás:

a./ a megbízás időtartamának lejártával;

b./ visszahívással;

c./ lemondással;

d./ a vezető tisztségviselő halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével;

e./ a vezető tisztségviselő cselekvőképességének a tevékenysége ellátásához szükséges körben történő korlátozásával;

f./ a vezető tisztségviselővel szembeni kizáró vagy összeférhetetlenségi ok bekövetkeztével.

A vezető tisztségviselő megbízatásáról az egyesülethez címzett, az egyesület másik vezető tisztségviselőjéhez intézett nyilatkozattal bármikor lemondhat. Ha a jogi személy működőképessége ezt megkívánja, a lemondás az új vezető tisztségviselő kijelölésével vagy megválasztásával, ennek hiányában legkésőbb a bejelentéstől számított hatvanadik napon válik hatályossá.

 

7. Vezető tisztségviselő az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a  tevékenysége  ellátásához szükséges körben nem korlátozták. Ha a vezető tisztségviselő  jogi személy, a jogi személy köteles kijelölni azt a természetes személyt, aki a vezető  tisztségviselői feladatokat nevében ellátja.

 

8.  A vezető tisztségviselőkre vonatkozó szabályokat a kijelölt személyre is alkalmazni kell. A  vezető tisztségviselő ügyvezetési feladatait személyesen köteles ellátni. Nem lehet vezető  tisztségviselő az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés  büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem  mentesült. Nem lehet vezető tisztségviselő aki  közügyektől eltiltó ítélet hatálya alatt áll (Btk.  61.§ (2) bek. i) pont).  Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit e foglalkozástól jogerősen  eltiltottak. Akit valamely foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az eltiltás hatálya  alatt az ítéletben megjelölt tevékenységet folytató jogi személy vezető tisztségviselője nem  lehet. Az eltiltást kimondó határozatban megszabott időtartamig nem lehet vezető  tisztségviselő az, akit eltiltottak a vezető tisztségviselői tevékenységtől.

 

 

9.   Az egyesület vezető tisztségviselői:

        Az egyesület elnöke: Kovács Tamás Géza (anyja neve: Török Mária, lakóhelye: 3353                                  Aldebrő Vörösmarty út 21.)

 

              Az elnökség tagjai: 

              elnökhelyettes: Telek Imre ,lakóhelye: 5094 Tiszajenő Petőfi utca 3. 

      gazdasági felelős: Kovácsné Nagy Marianna, lakóhelye: 3353 Aldebrő Vörösmarty út 21. 

              titkár:   Telekné Csikász Erika, lakóhelye: 5094 Tiszajenő Petőfi utca 3. 

 

Az egyesület törvényes képviseletét az elnök látja el.

A képviseleti jog gyakorlásának terjedelme: általános

A képviseleti jog gyakorlásának módja: önálló.

A vezető tisztségviselőkre vonatkozó szabályokat a kijelölt személyre is alkalmazni kell. 

Az elnök és az elnökhelyettes feladatait díjazás nélkül látja el. 

 

9. Az elnökség hatáskörébe tartozik:

a./  az egyesület napi ügyeinek vitele, a hatáskörébe tartozó ügyekben a döntések meghozatala;

b./  a beszámolók előkészítése és azoknak a közgyűlés elé terjesztése;

c./  az éves költségvetés elkészítése és annak a közgyűlés elé terjesztése;

d./ az egyesületi vagyon kezelése, a vagyon felhasználására és befektetésére vonatkozó, a közgyűlés hatáskörébe nem tartozó döntések meghozatala és végrehajtása;

e./  a közgyűlés összehívása, a tagság és az egyesület szerveinek értesítése;

f./  az elnökség által összehívott közgyűlés napirendi pontjainak meghatározása;

g./  részvétel a közgyűlésen és válaszadás az egyesülettel kapcsolatos kérdésekre;

h./  a tagság nyilvántartása;

i./  az egyesület határozatainak, szervezeti okiratainak és egyéb könyveinek vezetése;

j./ az egyesület működésével kapcsolatos iratok megőrzése;

k./ az egyesületet érintő megszűnési ok fennállásának mindenkori vizsgálata és annak bekövetkezte esetén az e törvényben előírt intézkedések megtétele; és

l./ a tag felvételéről való döntés.

m. /döntés mindazon kérdésben, amelyet jogszabály vagy alapszabály a hatáskörébe utal

 

Az egyesület törvényes képviseletét az elnök látja el.

          A képviseleti jog gyakorlásának terjedelme: általános.

A képviseleti jog gyakorlásának módja: önálló.

 

10. Az elnök jogai és kötelességei:

  • Az Egyesület törvényes képviselője, ki önállóan képviseli az egyesületet, mind személyek, mind a hatóság előtt.
  • A közgyűlést bármikor összehívhatja, a kezelőket a tagság pénzéről elszámoltatja, a kiadások számláit ellenőrzi, az Egyesület tevékenysége során keletkezett dokumentumokat ellenőrzi, nyilvántartásukat biztosítja,
  • A tagság észrevételeit mindenkor figyelembe véve a közgyűlési határozatoknak megfelelő intézkedések végrehajtásáról gondoskodik.
  • Az Egyesület bankszámlája feletti rendelkezéshez az elnök és a gazdasági felelős  együttes aláírása szükséges.

 

11. Az elnökhelyettes jogai és kötelessége:

  • Az elnök akadályoztatása esetén teljes jogkörrel helyettesítheti az elnököt, azonban az elnök 3 hónapot meghaladó akadályoztatása esetén a teljes körű helyettesítéshez a közgyűlés jóváhagyása is szükséges.

 

12. A titkár jogai és kötelességei:

  • Megszerzi az egyesület belső ügyvitelét. Gondoskodik a közgyűlés és a vezetőségi ülések jegyzőkönyveinek vezetéséről.
  • A határozatokat – a jegyzőkönyv alapján – köteles haladéktalanul bejegyezni a Határozatok Könyvébe.
  • Gondoskodik az összejövetelek objektív feltételeiről.
  • Intézi az egyesület gazdasági ügyeit.

 

13.    A gazdasági felelős jogai és kötelezettsége 

 

a)      Összeállítja a közgyűlés részére az egyesület gazdálkodásáról szóló éves beszámolót.

b)     Kezeli az egyesület házipénztárát, bevételi és kiadási bizonylatait.

c)      Ellenőrzi a beérkezett számlák helyességét.

d)      Átvételi elismervény (nyugta) ellenében beszedi a személyesen befizetett tagdíjakat.

e)      Naprakész kimutatást vezet a tagdíjak befizetésének a helyzetéről.

 f)      Kezdeményezi az egyesület elnökségénél a fizetési kötelezettséget nem teljesítők   felszólítását.

g)        Kiküldi a felszólításokat a tagdíjhátralékosoknak.

j)      Irányítja az egyesület vagyonának éves leltározását.

k)        Akadályoztatása esetén helyettesíti a titkárt.


14. Az elnökség ülései nyilvánosak, a nyilvánosság jogszabályban meghatározott esetekben  korlátozható.

 

        Az elnökség üléseit szükség szerint, de évente legalább egy alkalommal tarja. Az elnökségi ülést az elnök legalább 15 nappal az ülés időpontja előtt kiküldött meghívóval, elsődlegesen az egyesület székhelyére hívja össze írásban, igazolható módon. Írásbeli igazolható módon történő kézbesítésnek minősül: pl. ajánlott vagy tértivevényes küldeményként, továbbá a tagnak az elektronikus levelezési címére történő kézbesítés azzal, hogy a kézbesítés visszaigazolásra kerüljön (elektronikus tértivevény).

 

Az elnökségi ülésre szóló meghívó tartalmazza az egyesület nevét, székhelyét, az elnökségi ülés helyét, idejét és a javasolt napirendi pontokat. A napirendi pontokat a meghívóban legalább olyan részletezettséggel kell rögzíteni, hogy az elnökségi tagok álláspontjukat kialakíthasselák.

 

15.   Az elnökség határozatát egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza. Az elnökség határozatképes, ha ülésén a szavazati jogában nem korlátozott elnökségi tagok több mint a fele jelen van. Két elnökségi tag jelenléte esetén kizárólag egyhangúlag hozható határozat.

 

A határozat meghozatalakor nem szavazhat az,

a)  akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy a jogi személy terhére másfajta előnyben részesít;

b)  akivel a határozat szerint szerződést kell kötni;

c)  aki ellen a határozat alapján pert kell indítani;

d) akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki az egyesületnek nem tagja;

e)  aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll; vagy

f)      aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.

 

16. Az elnökség határozatait az elnökségi ülésen szóban kihirdeti és az érintett tag(okk)al a határozat meghozatalát követő 8 napon belül írásban, igazolható módon is közli a határozatoknak az egyesület honlapján történő közzétételével egyidejűleg.

 

  17.     Az elnökségi ülés elektronikus úton történő lefolytatásának részletes szabályai a következők:

 

           Az elektronikus úton lefolytatandó elnökségi ülésre szóló meghívót - amelynek tartalmaznia kell az ülés időpontját és az ülés lefolytatására szolgáló elektronikus elérhetőséget – legalább három nappal az ülés előtt az egyesület által igénybe vett honlapon nyilvánosságra kell hozni. Ha bármely elnökségi tag az elektronikus úton lefolytatott ülés helyett az elnökségi ülés megtartását kívánja, az elnök köteles az elnökségi ülést összehívni.

 

Az elnökségi ülés elektronikus úton történő lebonyolítására az egyesület által igénybe vett honlapon erre a célra létrehozott fórumon kerül sor. 

        Az elnökségi tagok az elnökségi ülés megtartására szolgáló fórumra a kizárólag a részükre rendelkezésükre bocsátott felhasználónév és jelszó megadásával léphetnek be. A kizárólag, személyesen az egyes elnökségi tagok rendelkezésére bocsátott felhasználónév és jelszó kombináció igazolja az elektronikus ülésre bejelentkező elnökségi tag személyazonosságát. 

 

A bejelentkezéseket követően az ülés levezető elnöke megállapítja a jelenlévők számát és ellenőrzi, hogy az ülés határozatképes-e. A határozat képesség megállapítását követően kerül sor a meghívóban közölt és az elektronikus ülés lefolytatásának elérhetőségén közzétett napirendi pontok tárgyalására. A bejelentkezett elnökségi tagok az elnökségi ülésen az elektronikus út által lehetővé tett módon szólalhatnak fel és szavazhatnak az egyes határozati javaslatokról. A határozati javaslatokról tartott egyes szavazások végeredményét és a határozati javaslat elfogadását vagy elvetését az ülés levezető elnöke az adott szavazás végén az elektronikus úton tartott elnökségi ülés megtartására szolgáló fórumon rendre közzéteszi. 

 

          Az elnökségi ülés elektronikus úton történő megtartása céljára szolgáló fórumon szereplő tartalmat az érdeklődő felhasználók bármikor megtekinthetik, és az elnökségi ülést valós időben követhetik. 

 

            A napirendi pontok megtárgyalását követően  az elektronikus úton lefolytatott elnökségi ülést a levezető elnök berekeszti, és ezt az elektronikus elnökségi ülés lefolytatására szolgáló fórumon  egyértelműen közzéteszi.

 

Az ülés berekesztését követő 5 munkanapon belül az elnökségi ülésen hozott határozatokat, valamint az ülés jegyzőkönyvét az elektronikus elnökségi ülés lefolytatására szolgáló fórumon és az egyesület által igénybe vett honlapon is közzé kell tenni.

 

18.        Az Elnökség  határozatait az elnökségi ülésen szóban kihirdeti, és az érintett taggal vagy tagokkal a határozat meghozatalát követő 8 napon belül írásban igazolható módon is közli a határozatoknak az egyesület által igénybe vett honlapon történő közzétételével egyidejűleg.

19.          Az  Elnökség az egyesület által igénybe vett honlap létrehozása valamint elérhetőségének változása esetén az elektronikus levelezési címükön  soron kívül értesíti a tagokat. 

 

                            XI. fejezet 

AZ EGYESÜLET GAZDÁLKODÁSA

 

  1. Az egyesület vagyonát pénz és egyéb eszközök, ingó vagy ingatlan vagyontárgyak képezik, amelyek a gazdálkodás eredményeként vagy más módon keletkeztek. Az egyesület minden vagyona az egyesület céljait és működését szolgálja.

 

  1. Az egyesület feladatainak ellátásához szükséges anyagi eszközök forrásai:
  • tagok által befizetett tagdíj,
  • pályázatokon nyert összegek,
  • egyéb szervezetek és személyek támogatása, adománya.

 

  1. Az egyesület éves költségvetés alapján gazdálkodik, amelyet a közgyűlés hagy jóvá. Az éves gazdálkodási tervben jóváhagyott keret rendeltetésszerű felhasználásáért – pénzügyi előírások betartása mellett – valamint az Egyesület eszközeinek, vagyontárgyainak kezeléséért a mindenkori elnök a felelős.

 

  1. A gazdálkodás során elért eredményt az egyesület nem osztja fel, azt csak az Alapszabályban meghatározott közhasznú tevékenységre fordítja.

 

  1. Az egyesület megszűnése esetén pénzügyi eszközeit és vagyonát a közgyűlés által meghatározott célokra fordítja.

 

  1. Az egyesület gazdálkodásának legfontosabb adatait az egyesület gazdálkodásáról, a számviteli törvény szerinti beszámoló jóváhagyásáról és azok elfogadásáról készült anyagokat, valamint a közhasznúsági jelentés legfőbb adatait az egyesület elnöksége a honlapján teszi közzé.

XII.

A szervezet nyilvánossága 

 

1.    Mind az Elnökség mind a közgyűlés döntéseiről  külön nyilvántartást kell vezetni. A nyilvántartás vezetéséért az elnök felelős. A nyilvántartásnak alkalmasnak kell lennie arra, hogy a közgyűlés és az elnökség döntéseinek tartalma, meghozatalának időpontja  és hatálya megállapítható legyen. Szintén tartalmaznia kell a nyilvántartásnak  a döntés ellen szavazók és döntést támogatók számarányát és ha lehetséges az ellenzők személyét.

2.  A közgyűlés és az elnökség  döntéseit, egyesület  szolgáltatásai igénybevételének módját, valamint az éves beszámolót  az egyesület által igénybe vett honlapon közzéteszik.

 

Megszűnés, törlés a nyilvántartásból

 

1.     A sportegyesület bírósági feloszlatása esetén a hitelezők kielégítése után fennmaradó vagyon      állami tulajdonba kerül, és azt a sportpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium            költségvetésében az utánpótlás-nevelés támogatására kell fordítani.  [Stv. 17.§ (6) bek.]

 

2.    A sportegyesületnek a bírósági nyilvántartásból való törlésére akkor kerülhet sor, ha a a sportpolitikáért felelős miniszter igazolja, hogy a sportegyesület az állami sportcélú támogatás felhasználásával e törvényben, valamint az államháztartás működésére vonatkozó jogszabályokban foglaltaknak megfelelően elszámolt, vagy azt, hogy a sportegyesület állami sportcélú támogatásban nem részesült. [Stv. 17.§ (7) bek.]

 

XIII.

Záró rendelkezések

 

Az alapszabályban nem szabályozott kérdésekre a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.),  a sportról szóló 2004. évi I. törvény, és az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (Ectv.) rendelkezései az irányadóak.

 

Füzesabony, 2025. október 22.

 

Jelen alapszabályt egységes szerkezetbe foglaltam és ellenjegyzem Füzesabonyban 2025. október 22.napján.

 

                                Dr. Gulyás Mónika 

                                  ügyvéd,  KASZ:36083501

Fő navigáció

  • Címlap
  • Egyesület
    • Alapszabályzat
    • Nemzetközi kapcsolataink
    • Támogatások
    • Rólunk
    • Tisztségviselőink
    • Belső Működési Szabályzat
  • Események
  • Tagság
A gépházban: Drupal